Túlélni a túlélhetetlent? Lehetséges!

Szerző:

Minap kaptam egy kedves olvasói levelet arra vonatkozólag, hogy jók a lélek gondjait-bajait feszegető cikkeim és jöhetne még belőle, akár párkapcsolati kérdésekben is. Mivel Ti is szerkesztitek a blogot és kérésetek számomra parancs, ezért kicsit merüljünk el a szerelem zavaros vizében.

Szerintem már a legtöbben átestetek az első szerelmen, kapcsolaton, pasin. Ez pedig az élet rendje, amikor az ember lánya a tinikorba lép, valami furcsa varázslatra elkezd komolyabban érdeklődni az erősebbik nem iránt. Ezek az első próbálkozások azok, amiken később már éretten jókat mosolygunk. Ki ne emlékezne az első csókra? Vagy az első kézfogásra? Az én időmben még nem volt se Facebook, se MSN, se WhatsApp csak a mobiltelefon és az sms világa – ezért tudom milyen volt várni egy 160 karakterbe foglalt smst.
Az idő telik és generációk cseperednek fel, mégis a nők vonzódása a férfiak felé semmit se változott. Számos magazin, internetes oldal kínál jobbnál-jobb (??) praktikákat arra, hogy hogyan hódítsuk meg a kiszemelt pasi szívét, vagy éppenséggel milyen praktikákat vessünk be, hogy ne unjon ránk hódolatunk tárgya.
Az amerikai kasszasikerekről nem is beszélve, amikor az általában magányos szingli nő megtalálja élete szerelmét egy sármos – vagy nagyon gazdag vagy túlontúl szegény – férfi személyében, akivel plusz köröket futhat az érzelmek labirintusában, aminek szinte 90 %-ban happy end lesz a vége.
Ezekben az eszmékben válunk nagybetűs NŐVÉ és keressük azt az embert aki mellett boldogok lehetünk, aki viszont szeret és aki talán valóra váltja a saját tündérmesénket. A gimnázium időszakában – esetenként később – be is lép az életünkbe az első olyan ember akire rögtön minden szépet és jót mondunk. Aztán pár hónap után jön a hideg zuhany, csalódás majd a szakítás. Ekkor pedig minden kezdődik elölről, a rózsaszín felhők jönnek és mennek….vonulnak egész életünk során. Sok kivételes eset van ahol boldogan élnek le 30-50 akár 60 évet, ők szerencsének mondhatók, náluk tényleg egy tündérmese vált valóra.

Napjaink generációjánál mégis azt látom, hogy félnek az elkötelezettségtől és attól, hogy családot alapítsanak. Ugyanis nincs meg a megfelelő anyagi háttér és a mai világban a munkahelyek száma is korlátozott. Ilyenkor persze lehet azt mondani, hogy régebben se volt sokkal jobb, mégis megéltek valahogy. Ez igaz, manapság a fiatalok szívesebben bújnak a fent említett kifogások mögé, minthogy belássák azt mi is az igazi oka annak, hogy amolyan szabadúszóként élnek ebben a hatalmas világban. Ezt a részt pedig itt le is zárom, ugyanis nem szeretnék belefolyni semmiféle politikai dologba és mélyreható elmélkedésbe.

Szóval A Pasik! Az első szerelmet – sok esetben – követi a szakítás, amikor valami véget ér. Ezt pedig feldolgozni a legnehezebb – annak a félnek mindenképpen akit váratlanul ér a dolog. Talán ez felnőtt életünk első nagy akadálya, amivel teljes szívünkből meg kell küzdeni.
Most mesélhetnék én is hosszan arról, hogyan dolgoztam fel életem első szakítását, de nem szeretnék ezzel senkit se untatni, annyit elmondhatok, hogy ennyi idő távlatában már úgy érzem a legjobb dolog volt, ami akkor 21 éves történhetett velem!
Pár tanácsot viszont megosztanék veletek arról, hogy hogyan is lehet “túlélni” ezt. Igen idézőjelben, ugyanis ez nem egy halálos ítélet, hanem csak egy korszak vége, ezt sohse feledjétek!!


Az első hetek a legrosszabbak, amikor a megszokás édes ördöge a fejünk felett lebeg és furcsa gondolatokkal traktálja a lelkünket. Ebben az időszakban a barátok, családtagok megértőbbek és segítőkészek. Ami nagyon szép és kedves dolog tőlük, de a legtöbb esetben semmit se ér. Miért? Azt vettem észre magamon és a körülöttem szakításokon átesett lányokon, hogy a tanácsok semmit se érnek. Mindenki a saját feje után megy! Ez pedig valahol jó is, mert mindenki a saját bőrén tanulja meg a dolgokat. Továbbá amíg MI LEGBELÜL nem akarjuk lezárni a dolgot – mondhat akárki akármit – az a dolog nyitva is marad. Sok százas zsepi, könny, szerelmes dalok, filmek és depresszió után pedig fel kell állni. Mert ott van az élet számtalan más területe, ahol teljesítenünk kell és ami nem tűr kifogást. Továbbá mások is sok terhet cipelnek a hátukon, neked éppen ezt dobta a gép, nekik meg azt. Éppen ezért nem szabad temetni magad, mert minden csak átmeneti és a Te problémád is csak egy a sok közül – képzeld el más kontinensen az emberek mennyi különböző jellegű fájdalmat élnek át és mégse adják fel!
Lábjegyzetként mondom, hogy nekem a főiskolám 1,5 szemeszterem ment rá és egy hajszálon múlt, hogy kirúgjanak, szóval NEM ÉRI MEG!
Kezdd el számolni a napokat: ez életem első, második, harmadik satöbbi új napja. Pozitívan előre, nem vagy egy kiégett nők, akiknek reménytelen a jövője, mindannyian fiatalok és gyönyörűek vagytok!!
Ne hallgass szerelmes számokat, mert nem segítenek csak még jobban mártogatnak abban a sötét masszában amiben már jó ideje fekszel. Továbbá ne nézz reménytelenül szerelmes filmeket, ahol példaértékű kapcsolatok születnek, ugyanis lelkileg nem állítanak talpra hanem csak fellöknek. Ha mégis a filmekben találod a mentsvárat akkor inkább olyan alkotásokat ajánlok mint az 500 nap nyár vagy a A felhők fölött 3 méterrel 1-2. Ezeknek életszaga van és annyi őszinte érzelmeket, rációt és realizmust tartalmaznak amik ilyenkor a legjobban jönnek, mert a szirup ilyenkor nem segítség, higgyetek nekem.
Kezdj új hobbiba – sportolj, tanulj nyelvet, írj blogot, járj el főzőtanfolyamra satöbbi. Akármit választhatsz a lényeg az, hogy TE jól érezd magad, ugyanis most TE vagy a legfontosabb személy a saját életedbe és nem függsz senkitől. Kezdj el gyűjteni! Mire? Akármire, mondjuk egy utazásra valami csodálatos helyre vagy egy szép ruhára, cipőre, megérdemelsz valami szép ajándékot magadtól, mert miért ne? :]
Gondold át mit és hol rontottál el. Mi az a dolog ami miatt nem ment, ha egy idő után beszéltek kérdezz rá őszintén, ennyi magyarázat mindenkinek jár. Ha kideríted akkor próbálj változtatni magadon – ha benned van a hiba. Készíts kívánságtáblát a Titok című könyv szerint, minden amire vágysz azt vonzd be! Tedd a falra, sok álom, cél képét ezekre pedig nézz rá minden egyes nap, képzeld el, hogy már elérted és ha nem is rögtön de idővel megkapod az élettől ezeket (nekem bevált).

Ami pedig a legfontosabb ne tedd tele a Facebook faladat mindenféle idézettel, szomorú klippel. De mindezek ellentettje se játsszon, ne legyél kicsattanóan vidám és ne írogasd ki, hogy éppen hova és kikkel mész bulizni, inni. LÉGY NŐ! Kifinomult és erős! Igen még akkor is ha belül megszakadsz új fáj. Mert az életben számos csapás ér majd és meg kell tanulni minden egyes fájdalmat méltón kezelni. Soha nem lesz könnyű ezt senki se mondta, de kellő akarattal menni fog minden. Találjátok meg ennek az időszaknak a szépségét, ez mindennek a kulcsa és ne kürtöljétek rögtön világgá, hogy a béka feneke alatt vagytok 100 méterrel.

Most persze sokan gondolhatjátok azt, hogy nekem könnyű beszélni mert egy boldog kapcsolatban élek. Voltam padlón, nekem is fájt sok minden és én se hallgattam senkire csak magamra. Próbáltam megtalálni azt, hogy ki is vagyok valójában, rájönni arra mit szeretnék és mikor lelkileg készen álltam a változásra akkor találkoztam azzal az emberrel aki a kezembe adta a másik felemet, aki segített amikor nem ment, aki szeretett akkor is amikor a legcsúnyábbnak éreztem magam és támogatott mindenben amit kitaláltam. Akit úgy szerethetek mind eddig még senkit és akiről tudom, hogy mindig őszintébb lesz annál, minthogy hazudjon nekem. Egy élet is kevés ahhoz, hogy megháláljam a sorsnak azt, hogy egymás mellé irányított minket.
Nem mondom, hogy ha belép az életetekbe a NAGY Ő akkor minden rózsaszín és tökéletes lesz, mert nem. Fogtok sírni, sok minden fog fájni és lesztek néha egyedül. S mindez nem baj, ugyanis tökéletes kapcsolat nincs – maximum a színfalak előtt – és az összecsiszolódás két ember életében nem mindig egyszerű. Viszont ha elég erősen szeretitek egymást akkor menni fog és tovább haladhattok együtt az úton. A sok akadály ellenére pedig olyan boldog leszel mint még soha, ugyanis megtaláltad azt az embert akivel felnőttként, felnőtt problémákat éltél át és akivel mindent megoldotok együtt, még ha néha lehetetlennek is tűnik. Mások vagyunk, különböző személyiséggel ezt elfogadni talán a legnehezebb, de ha az élet egymás mellé szánt titeket akkor menni fog.

Gondolkozz el, a volt barátodban mennyi dolog volt ami bántott, zavart? Sok? Megérte vele lenni? Fáj még a hiánya? Az évek a kezedbe adták a belátás kulcsát? Azt amikor rájössz arra, ez az ember nem az akinek a fél szívemet adnám…

_____________________________

“Mint a nyomorék, megszoktad, sőt természetesnek érzed, hogy csak egyetlen kezed van – de egyszerre itt a másik! És újra a tiéd! Visszatért hozzád, és újra beléd ízesül, oda, ahonnan valaha kiszakadt. És ha elmegy, ha újra eltűnik, úgy érzed, hogy ennek nem szabadna megtörténni… Elveszted! Széttépődsz, megint. És viszi magával lényed egy darabját – újra kiszakad belőled! Így is mondjuk: „szakítás”.
Milyen jó szó! Érzed? Eltépődtök újra egymástól. Ez nem lehet! Fáj! Megint félembernek lenni, és fél életet élni – és többé igazán boldognak nem lenni -, ez fáj…” Müller Péter ( a teljes írást IDE kattintva olvashatod el)

Bármilyen kérdésetek van akár a filmekhez tartozó linkről vagy bármi másról, bátran írjatok a kerubinabmb@gmail.com-ra!

xxxoooo
kerubina

Kategória : *, Lélek, Személyes
Címke : , , , , ,